Regisztráció

E-mail
Név
Jelszó
Jelszó megerősítése
Bejelentkezés

Sikeres regisztráció!

Az e-mailt kiküldtük, kérjük, hogy érvényesítse a regisztrációját!

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Köszöntő

Balog Zoltán

A Centenáriumi
Emlékbizottság elnöke,
az emberi erőforrások
minisztere

Mélységes mély a múltnak a kútja. Vagy mondjuk inkább feneketlennek? Thomas Mann „József és testvérei” című regénye kezdő sorai nem véletlenül jutnak eszébe annak, aki a Nagy Háború, azaz az első világháború történetével foglalkozik, mely egy egész nemzedék tudatát határozta meg.

Ez a háború, amely a XX. század egész tragikus történetének kiindulópontját jelenti, korábban elképzelhetetlen pusztítással és szenvedéssel járt, jóllehet a háború szörnyű valósága ekkor még inkább maradt a lövészárkok mélyén, mint majd később, a második világháború idején. A háborús centenárium négy éven át tartó megemlékezés-sorozat keretében nyújt lehetőséget számunkra egy régi adósság törlesztésére, az első világháború eddig méltatlanul elfeledett hősi halottainak emléke előtti tisztelgésre. Az ő emlékük megőrzése örök felkiáltójel, s nemzeti önazonosság fontos darabja lehet a következő nemzedékek számára.

Számos ország mutat jó vagy rossz példát arra, hogyan lehet győzelemre és veszteségre emlékezni. Gondoljunk csak az első világháborús hősöknek emléket állító, Philippe Prost tervezte „Emlékezés Gyűrűjére” (Notre-Dame-de-Lorette) Franciaországban, a Michael Arad építész és Peter Walker tájépítész által tervezett Nemzeti 9/11 Emlékhely és Múzeumra az Egyesült Államokban (New York), a Maya Lin tervezte Vietnámi Veteránok Emlékművére, (Washington DC), vagy épp Japánban a Kenzo Tange építész által tervezett Béke Emlékparkra (Hiroshima). És a sor folytatható.

Száz év után végre hazánkban is méltó, a kortárs képzőművészet és építészet nyelvén megfogalmazott, ám mégsem csupán a pillanat számára készülő központi emlékhely épülhet annak a 661 ezer elesett katonának, akik száz évvel ezelőtt a hazáért adták az életüket. Olyan emlékmű, amely színhelyévé válhat katonai tiszteletadásnak, családok magán-hagyományai átörökítésének és a Budapestre látogató turisták érdeklődésének egyaránt. Olyan, amely mindenki számára lehetőséget nyújt az emlékezésre, miközben mindannyiunk számára érvényes mondanivalóval bír.

Ezekkel a gondolatokkal indítom útjára ezt az ötletpályázatot, egyszersmind ajánlom minden részt vevőnek az ősi zsoltár írójának szavait: „kezünk munkáját tedd maradandóvá” (Zsolt. 90).

A jelentkezés
Múlva lezárul.
nap
óra
perc
másodperc

A pályázatról

Magyarországot eddigi egész története során az első világháború kényszerítette a legnagyobb katonai véráldozatra. Ugyanakkor napjainkra a háború hősi halottaival együtt szinte teljesen eltűnt a nemzet emlékezetéből.

Sem a háború alatt, sem pedig a háború után nem épült olyan központi emlékhely hazánkban, amely Magyarország összes első világháborús hősi halottjának állítana emléket, és amely egyaránt teret biztosítana mind a polgári, mind pedig a katonai emlékezés számára. Jóllehet számos első világháborús emlékmű, emlékhely található országszerte, ám ezek elsősorban nem a kollektív nemzettudat, hanem jóval kisebb csoportok számára bírnak mondanivalóval, kisközösségek tagjainak, vagy éppen az adott települések hősi halottainak állítanak emléket.

Ezt a hiányt felismerve, az első világháború centenáriumához kapcsolódóan fogadta el a Kormány az 1391/2015. (VI. 12.) Kormányhatározatot, amelynek szellemiségében az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság ötletpályázatot ír ki Magyarország összes első világháborús hősi halottjának kortalan emléket állító, Budapesten létrehozandó, központi emlékhely lehetséges helyszínére, valamint a pályázó által a feladat megvalósítása érdekében legjobbnak tartott építészeti, illetve képzőművészeti megoldások kidolgozására és bemutatására.

A tervezési feladat részleteiért kérjük tekintse meg a kiírást.

Az ötletpályázati kiírás minden dokumentuma egyszerű regisztráció után mindenki számára ingyenesen elérhető 2016. március 24-ig, ezáltal téve lehetővé a lehető legszélesebb körű részvételt, egyúttal a legalkalmasabb, legkifejezőbb ötleteknek teret adva.

A Pályázat díjazása

A pályaművek díjazására és megvételére (bruttó) 20.000.000,- Ft áll rendelkezésre
A díj legnagyobb összege: (bruttó) 8.000.000,- Ft
A megvétel legkisebb összege: (bruttó) 300.000,- Ft

A közönségszavazás során legtöbb szavazatot szerző pályamű (bruttó) 2.000.000,- Ft. értékű közönségdíjban részesül, amelynek kihirdetésére az ötletpályázat eredményének nyilvános ismertetésével egyidejűleg kerül sor.

A Pályázati határidők:

A pályaművek postára adásának határideje: 2016. március 24.

regisztráció
kiírás letöltése

2015. december 3.

Ötletpályázat meghirdetése, kiírás árusításának kezdete

2016. január 5.

Kérdések határideje

2016. január 20.

Kérdésekre adott válaszok határideje

2016. március 24.

Pályaművek postára adásának határideje

2016. április 1.

Pályaművek beérkezésének határideje

2016. április 26.

Közönségszavazás kezdete

2016. május 10.

Közönségszavazás zárása

2016. május 13.

Közönségszavazás összesítése, zárás

2016. június 6.

Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása (kizárólag személyesen)

kérdések és válaszok

A kérdések és válaszok megtekintéséhez kérjük, jelentkezzen be!

belépés

Kérdés beküldése

Kérjük, az alábbi mezőbe írja be kérdését a pályázattal kapcsolatban!

Kérdését rendszerünk mentette!

A kiírásban megadott határidőig minden választ közzéteszünk weboldalunkon.

Újabb kérdés feltevése

Bíráló bizottság

Balog Zoltán

A Centenáriumi Emlékbizottság elnöke, az emberi erőforrások minisztere, mint a Bíráló Bizottság elnöke

dr. Fürjes Balázs

egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, mint a Bíráló Bizottság társelnöke

Tarlós István

Budapest főpolgármestere, mint a Bíráló Bizottság tagja

Fekete György

Az MMA elnöke, mint a Bíráló Bizottság tagja

Dr. Schmidt Mária

Történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, mint a Bíráló Bizottság tagja

Dr. Rétvári Bence

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, miniszter-helyettes, mint a Bíráló Bizottság tagja

Dr. Kovács Vilmos

Ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, mint a Bíráló Bizottság tagja

Kun Szabó István vezérőrnagy

A Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja

L. Simon László

A Miniszterelnökség államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja

Íjgyártó István

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja

Dr. Hajnóczi Péter

Építész, a Magyar Építész Kamara elnöke, mint a Bíráló Bizottság tagja

Dr. Keserü Katalin

Művészettörténész, mint a Bíráló Bizottság tagja

Benczúr László

Építész, mint a Bíráló Bizottság titkára